A modern orvostudomány és egészségügyi hálózat kialakulása előtt évszázadokig a paraszti társadalom a népi gyógyászatra támaszkodott. A növények gyógyhatásával kapcsolatos tudást generációk örökítették át egymásnak, de a falu gyógyítója, füvesembere volt a gyógynövényekkel kapcsolatban felhalmozott tudás, és más, mágikus eljárások legfőbb birtokosa.

Ugyanis a régi paraszti társadalomra a vallásosság és a misztikus babonák világának összefonódása volt jellemző. Így a betegségek kezelése, a gyógyítás szertartásai is mágiával, babonákkal voltak átitatva. A gyógynövények hatásával kapcsolatban felhalmozott értékes tudás és a különös szokások és varázslások egyvelege jellemezte a népi gyógyászatot.

Így tehát ugyanúgy megvolt az ajánlott gyógynövény és kezelésmód a lázcsillapításra vagy a torokgyulladásra, mint például a szemmel verésre.

Ízületi fájdalmakra kamillát, rozmaringot, csalánt javasoltak a gyógyítók. Ezek a növények a népi hiedelemvilágban mágikus és szimbolikus növénynek számítottak. Azonban gyógyhatásukat a modern tudomány is alátámasztotta.

Egy jó hozzászólás jó lenne

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük